A cogito-érv mint első alapelv

Karteziánus dilemmák a 17. századi Erdélyben

Absztrakt

A tanulmány elemzésének forrásai Pósaházi János Syllabus (Kolozsvár 1685) című művében kifejtett Descartes-kritikája és az arra válaszként íródott, ismeretlen szerzőtől származó Vindiciae című kézirat. Pósaházi az általa bírálat alá vett 32 karteziánus kijelentés (45-76. kijelentések) közül a 68. pont alatt az ellen érvel, hogy a cogito-érv a filozófia első alapelvéül szolgálhat. Érvelése szerint ha meg is engedjük a cogito-érv konkluzivitását (amit más helyeken kifejezetten tagad), az akkor sem lehet a filozófia első alapelve, mert érvényessége más, azt megelőző alapelveken nyugszik. Az ismeretlen szerző válasza szerint azonban éppen a cogito-érvvel szembenálló bármely más rivális alapelv szorul a cogito előzetes belátására, így Descartes helyesen tekintette ezt az elvet a filozófiai első alapelvének.