A tapasztalat- és a világfogalom jelentéskülönbségei Kant és Merleau-Ponty filozófiájában

Absztrakt

A tanulmány célja a tapasztalat- és a világ-fogalom jelentéskülönbségeinek feltárása Kant és Merleau-Ponty filozófiájában. A tiszta ész kritikája koncepciója szerint a megismerés tárgyainak összességeként adódó “világ” szerkezete a priori elvek szerint meghatározható, szigorú rendszert alkot. Merleau-Ponty az “eredendő nyitottság ontológiájának” kidolgozásakor amellett érvel, hogy a szubjektum és az objektív valóság viszonya nem magyarázható meg a Kant által felvázolt keretek között. A francia gondolkodó e helyett egy olyan valóságmodellt alkot meg, amelyben a tárgyak nem rendelkeznek szilárd formával és elrendeződéssel. Ebből következik, hogy a megismerés során a világhoz viszonyuló megismerő számára nem jelölhető ki egyértelmű és kitüntetett pozíció, amely lehetővé tenné a tárgyak megragadását. E szemléletmód tárja fel a filozófiai gondolkodás tulajdonképpeni lényegét, amely a nyugati filozófiai hagyományban háttérbe szorult. Merleau-Ponty szerint a klasszikus metafizikai kategóriákat a „vad lét” ontológiájának kell felváltania, amely a filozófust elvezetheti a lét és a gondolkodás autentikus dimenzióihoz.