A teremtés mint diszjunktív szintézis

Absztrakt

Jelen tanulmány hipotézise szerint a legkülönfélébb kultúrákból származó teremtésmítoszok jelentős részében találunk egy közös motívumot. Eszerint a teremtés tagok elválasztása és az elválasztott tagok rögzítése, egybentartása. Az elválasztást és az elválasztottak egybentartását végrehajtó művelet meghatározására a diszjunktív szintézis fogalmát használom. A hipotézis szerint tehát a kozmogóniák a világ teremtését igen sok esetben tagok diszjunktív szintéziseként értik meg. Ennek igazolására különböző korok és kontinensek negyven teremtésmítoszát vizsgálom meg  A kozmogóniák komparatív elemzése alapján a teremtő diszjunkció négy fő formája között teszek különbséget. Az elválasztás lehet ég és föld elválasztása, egy őslény testének részekre osztódása, egy héj széttörése, valamint szóval történő elválasztás.

A befejezésben a világteremtés két filozófiai leírásról lesz szó, amelynek döntő mozzanata az elválasztás: Platón Timaioszáról és Schelling Weltalteréről Az elemzésekből láthatóvá válik, hogy világosan különbség tehető a korábban elemzett mítoszok megszemélyesítő-képszerű és a két filozófiai elmélet fogalmi megközelítése között. Ami azonban az előbbieket az utóbbiakkal összeköti, az a teremtésnek mint diszjunktív szintézisnek az elbeszélése.