Christopher Dresser és az art botany, avagy a botanikai formák művészete

Szerzők

  • Gimesy Péter

DOI:

https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2025.25.1.353

Kulcsszavak:

művészet, design, botanika, vitalizmus, Dresser, erő

Absztrakt

Christopher Dresser (1834–1904) formatervező, jelentős ornamentika, valamint design-elméleti munkássággal is bíró művész és botanikus. Hazánkban kevéssé ismert életművét az elmúlt évtizedekben többen kutatták (Halén, Durant, Walgate). Azonban a kutatás eddig alaposabban nem érintette Dresser 1850-es évek végén tartott előadássorozatát, mely a The Art Journal folyóiratban jelent meg 1857-től 1858-ig. A Botany as Adapted to the Arts and Art-Manufactures tanulmánysorozat jelentőségét az adja, hogy a növények és a növényi részek típusait, azok arányait művészi alkalmazhatóság szempontjából dolgozza fel. Dresser célja ezzel a művészi szándéktól vezérelt tervezéshez közel hozni a botanikai tudományból minden hasznosíthatót. Dresser korai munkásságát összegző tanulmányának az adja jelentőségét, hogy az életmű fogalmi rendszeréből a legtöbb később alkalmazott alapfogalom már itt bevezetésre került: az Erő (power), Igazság (truth), Szépség (beauty), Ismétlődés (repetition), Életerő/létfontosságú/vitális erő (vital power). Ezek a fogalmak elméleti műveiben rendre visszatérnek, csakúgy, mint megvalósuló tervei, műtárgyai esetében. 

A Botanika a művészetre és a műiparra alkalmazva amellett, hogy addigi nézeteit összegzi, egyfajta előkészítése és kivonata az 1859-ben megjelent művészi-botanikai fő műveinek (Unity In Variety, Rudiments Of Botany). Az ekkor még elsősorban botanikai munkákat publikáló szerző felhasználja a tervező művészetben szerzett tapasztalatait; elemzi a növények „funkcionalista” felépítését és a természetből szerzett tudás művészetben való alkalmazhatóságának alapos elemzését adja.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Downloads

Megjelent

2025-12-15

Hogyan kell idézni

Gimesy, P. (2025). Christopher Dresser és az art botany, avagy a botanikai formák művészete. KÜLÖNBSÉG (Difference), 25(1), 83–91. https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2025.25.1.353

Folyóirat szám

Rovat

VARIA

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei