KÜLÖNBSÉG (Difference)

A teremtés mint diszjunktív szintézis

2024-10-09T07:18:24+00:00

Jelen tanulmány hipotézise szerint a legkülönfélébb kultúrákból származó teremtésmítoszok jelentős részében találunk egy közös motívumot. Eszerint a teremtés tagok elválasztása és az elválasztott tagok rögzítése, egybentartása. Az elválasztást és az elválasztottak egybentartását végrehajtó művelet meghatározására a diszjunktív szintézis fogalmát használom. A hipotézis szerint tehát a kozmogóniák a világ teremtését igen sok esetben tagok diszjunktív szintéziseként értik meg. Ennek igazolására különböző korok és kontinensek negyven teremtésmítoszát vizsgálom meg A kozmogóniák komparatív elemzése alapján a teremtő diszjunkció négy fő formája között teszek különbséget. Az elválasztás lehet ég és föld elválasztása, egy őslény testének részekre osztódása, egy héj széttörése, valamint szóval történő elválasztás.

A befejezésben a világteremtés két filozófiai leírásról lesz szó, amelynek döntő mozzanata az elválasztás: Platón Timaioszáról és Schelling Weltalteréről Az elemzésekből láthatóvá válik, hogy világosan különbség tehető a korábban elemzett mítoszok megszemélyesítő-képszerű és a két filozófiai elmélet fogalmi megközelítése között. Ami azonban az előbbieket az utóbbiakkal összeköti, az a teremtésnek mint diszjunktív szintézisnek az elbeszélése.

"A tények nem hozzánk, hanem a világhoz tartoznak."

2024-11-04T08:20:35+00:00

A cikk Åsa Wikkfors Alternatív tények - a tudás és ellenségei című kötetét elemzi és értékeli.

Négyszáz éve született Blaise Pascal

2024-12-14T18:18:09+00:00

Bevezető a Különbség jelen számának tematikus blokkjához.

Három beszéd az előkelők állapotáról

2024-12-10T21:07:29+00:00

Blaise Pascal: Trois discours sur la condition des grands című rövid írásának magyar fordítása. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Blaise Pascal: Œuvres complètes III, Œuvres diverses (1657-1662), éd. Jean Mesnard, Paris, Desclée de Brouwer, 1992, 1013-1034. Fordította: Pavlovits Tamás.

Egy majd' 400 éves pascali gondolat: les raisons du coeur

2024-09-18T16:55:27+00:00

Tanulmányomban Pascalnak a “meggyőzés művészetéről” kifejtett gondolatai egy fontos megállapításából fogok kiindulni, melyben az érzelmek és a megismerés viszonyáról van szó. Bemutatom, hogy mennyiben jelent paradigmatikus újdonságot e problematika korábbi és korabeli filozófiai megközelítéseihez képest, és mennyire motiválóan hat a későbbi korok filozófusaira és még idegtudósaira is, noha az ő kezükben az, ami Pascalnál gondolkodásra késztető újdonság, egyre inkább elveszti a rutinszerűtől, a triviálistól való elkülönülését.

A társadalmi szerepek problémája Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásában

2024-11-20T21:37:51+00:00

Blaise Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásának logikáját alaposan feltárta Pavlovits Tamás a Mi egy ember a végtelenben? című 2014-es kötetében. Ezt az interpretációt alapul véve annak a megmutatására teszek kísérletet, hogy még ha elfogadjuk is a rendek perspektivikus logikáját mint a gondolatmenetet szervező erőt, akkor is nyugtalanító feszültségekkel teli szöveggel van dolgunk a társadalmi szerepek tekintetében. Ám e feszültségek nem a gondolati építkezés hiányosságait jelzik, hanem beszédes dokumentumai azoknak a folyamatoknak, amelyek az egyén és a társadalom viszonyának mély átalakulásáról tanúskodnak a korai modernitás idején.

Pascal a szórakozásról

2024-09-18T16:51:11+00:00

A tanulmány Blaise Pascal szórakozásra és időtöltésre vonatkozó bírálatát vizsgálja, különös tekintettel arra az egzisztenciakoncepcióra, mely a kritika alapját képezi. Első lépésként a dolgozat azt követi, hogyan írja le Pascal a szórakozás folyamatát, majd a leírás egzisztenciális alapját térünk ki. Második lépésben az írás a halál kitüntetettségének kérdését veszi szemügyre. A tanulmány összességében arra az eredményre jut, hogy Pascal az emberi élet evilági boldogságra való lényegi képtelensége miatt veti el bármiféle tevékenység értelmes jellegét. Leírásában minden cselekvés arra szolgál, hogy az ember létezés nyomorúságának elháríthatatlanul feltoluló tapasztalatát elfedje. Ezáltal viszont egyrészt a szórakozásról adott kritikája nem specifikus, hiszen tetszőleges tevékenységre ugyanígy megfogalmazható, másrészt a kritika jogos mozzanatok ellenére túlzó marad.

Bibliai motívumok Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásában

2024-10-19T11:03:23+00:00

Pascal gondolkodása többféle nagyjelentőségű szempontrendszert ölel fel, és ezek egy lehetséges szintézisét adja, illetve körvonalazza. Az egyik ilyen nagyjelentőségű szempontrendszer a Biblia.

A Biblia Pascal főművének, a Gondolatoknak vitathatatlanul a fókuszában áll. Egyes bibliai motívumok megjelennek a „Három beszéd az előkelők állapotáról” című írásában is. Ezeknek a jobbára felvillanásszerűen megjelenő bibliai motívumoknak a Gondolatokon keresztüli vizsgálata megmutatja, hogy nem csupán felszíni jelenségek a Három beszéd gondolatmenetében, hanem nagyon is mélyen gyökeredző, mélyen beágyazott eszmei tartalmak.

Tanulmányunkban a szóban forgó bibliai motívumok közül szeretnénk bemutatni az alábbi hármat, a következő megközelítésekben:

a rejtőzködő Isten motívumának megjelenése a véletlen jelensége révén,
az álkirállyal kapcsolatos példatörténet inverzgondolataként felvethető, a trónját vesztett és a rangrejtett vagy a rangjáról lemondó valódi király mint az ember eredeti, teremtésbeli nagyságára, illetve Jézus Krisztusra mutató motívum,
a concupiscence (alantas vágy) motívuma és az ezáltal megidézett bibliai eszme az ember megromlott természetéről (ami a teológiatörténetben az ún. áteredő vagy eredendő bűn kérdésköréhez kapcsolódik).

Az igazságosság problémája Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásában

2024-10-09T07:22:14+00:00

Tanulmányomban Pascal rövid írását elemzem az igazságosság szempontjából. Azt vizsgálom, hogy milyen viszonyban áll a Három beszéd igazságosság-értelmezése azzal az igazságosság-felfogással, amelyet Pascal a Gondolatokban kifejt. Miközben megmutatom, hogy a két igazságosság-értelmezés összehangban áll egymással, amellett érvelek, hogy a pascali igazságosság-felfogás perspektivikus, azaz Pascal szerint az igazságosságot több, különböző perspektívából is meg lehet határozni. Az igazságos élet attól függ, hogy képesek vagyunk-e elsajátítani ezt a perspektivikus szemléletmódot, és képesek vagyunk-e igazságosan cselekedni különböző perspektívákból megfogalmazott igazságosság elvek szerint.