Különbség http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg <div>A Szegedi Filozófiai Doktori Iskola&nbsp;és a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány folyóirata</div> <div> <h2><em>Különbség</em> is a double-blind peer-reviewed journal of the Doctoral School of Philosophy, at the University of Szeged, Hungary. It aims at publishing high-quality papers on philosophy, ethics, aesthetics, history of philosophy and intellectual history related to ongoing researches at the Doctoral School. The publication of the review is supported by the Foundation Pro Philosophia Szegediensi.</h2> </div> en-US pavlo@philo.u-szeged.hu (Pavlovits Tamás) pavlo@philo.u-szeged.hu (Pavlovits Tamás) Fri, 03 Mar 2017 00:00:00 +0000 OJS 3.1.0.0 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Művészet és praxis http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/230 A <em>Különbség</em> 2016 őszi számában megjelenő tematikus blokk előszava. Czeglédi András ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/230 Thu, 15 Sep 2016 14:14:07 +0000 Művészet és szeretet, adomány és méreg http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/223 <p>R. Pfaller tanulmánya a művészet adomány és ajándék jellegét értelmezi.</p><p> </p><p>Robert Pfaller (1962) osztrák filozófus, esztéta. Bécsben, majd Linzben (Kunstuniversität Linz) egyetemi oktató. Nagy figyelmet keltett az interpasszivitásról szóló tanulmányaival. Pfaller interpasszivitásnak azt a gyakorlatot nevezi, hogy cselekedeteinket és érzéseinket másokra delegáljuk, különösen esztétikai örömérzeteink kapcsán (az interpasszivitás mint delegált élvezet).</p> Pfaller, Robert ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/223 Wed, 14 Sep 2016 11:23:28 +0000 A műalkotás szükségszerűsége http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/222 <p>Tanulmányomban azt járom körül, hogy a szükségszerűség kategóriájának milyen jelentősége olvasható ki Gilles Deleuze néhány munkájából a műalkotás mibenlétét tekintve. Kiindulópontom Ronald Bogue <em>The Art of the Possible </em>című tanulmánya, melyben<em> </em>arra tesz kísérletet, hogy a lehetséges fogalmát a műalkotás kategóriájaként határozza meg.</p> <p>Amellett érvelek, hogy a fenti tanulmánnyal szemben – <em>Logique du Sens, Michel Tournier et le monde sans autrui </em>című fejezetéből kibontott –a lehetséges kategóriája inkább alapfeltétele és nem legfontosabb ismérve lehet a műalkotásnak; hogy ezen lehetségesek szükségszerű kapcsolata, a mű ténnyé való összeállása adja az igazi megkülönböztető tulajdonságát.</p> <p>Ennek bizonyításához a <em>Logique du Sens</em> fent említett fejezete mellet a <em>Différence et Répétition</em>, <em>A bergsoni filozófia</em>, <em>Francis Bacon. Az érzet logikája</em> és a <em>Proust</em> című művekre néhány fejezetére támaszkodom.</p> Eged Dalma ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/222 Wed, 14 Sep 2016 11:23:08 +0000 Spirituális művészet és hibriditás - Kevert diskurzus a művészettörténetben http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/215 <p>Paul Ricoeur Freud interpretációjában a freudi diskurzust kevert diskurzusként fogja fel. Ez a laikus és tudományos elemeket ötvöző diskurzus-forma csak egy fénysugár a századelő emberi tapasztalásra irányuló projektjei között. A megismerési módozatok zavarba ejtő keveredésének vizuális, verbális alkotásokban való manifesztálódása olyan izgalmas, hibrid jelenségeket eredményezett, melyek érdemessé teszik a további vizsgálódásra. A kevert diskurzus fogalmának a szellemtörténeti kutatások során és a művészettörténészi praxisban való alkalmazhatósága új kontextusba helyezi a századelő írott és képi forrásainak egy szegmensét. Tanulmányom célja egyfajta módszertani kísérlet, mely a kevert diskurzus jellegzetességeit hordozó műalkotások bizonyos csoportjának kanonizációját kíséreli meg annak felismerésén keresztül, hogy ezen műalkotások „hibrid jelenségként” a legerősebben megolvashatóak, és jellegzetes sajátosságaikat is ezen felismerés tükrében őrzik meg leginkább.</p><br /> Váraljai Anna ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/215 Wed, 14 Sep 2016 11:22:03 +0000 „A fenség ellenben…” Az eksztatikus tapasztalat Pszeudo-Longinosz A fenségesről című művében http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/220 <p>Pszeudo-Longinosz <em>A fenségesről</em> című traktátusa a fenségest olyan esztétikai élményként mutatja be, melyben egyesül a meggyőzés józan, és a fenség eksztatikus állapota. Tézisünk, hogy a fenségnek ebben az eksztatikus tapasztalatában a tudás, az etikum és az esztétikum egysége revelál.</p> Konkoly Ágnes ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/220 Wed, 14 Sep 2016 11:22:48 +0000 John Ruskin – az elfelejtett művészetteoretikus http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/227 <p>A tanulmány áttekinti a XIX.sz. egyik -- ha nem a -- legjelentősebb brit művészetteoretikusának pályaívét és magyarországi recepcióját.</p><p> </p><p>Gyenge Zoltán (1962), az SZTE filozófia professzora, tanszékvezető, fő kutatási területe: Kierkegaard, Nietzsche, a német idealizmus (Schelling), művészetfilozófia. Fontosabb könyvei: <em>Schelling </em>(2005), <em>Kierkegaard </em>(2007), <em>A megfordult világ</em> (2012), <em>Kép és mítosz</em> (2014), <em>Emberlétünk határai</em> (2016), <em>Kép és mítosz II. </em>(megj. alatt, 2016).</p><p> </p> Gyenge Zoltán ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/227 Wed, 14 Sep 2016 11:24:02 +0000 Figyelemcélpontok. Egy idióma viszonya a terrorizmushoz és a technikához http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/224 <p>A figyelem egyfajta célzás, hiszen rátartást, fókuszálást vagy összpontosítást feltételez. Ugyanakkor megcélzott dolog is, ami a figyelemkeresés legkülönfélébb módozatainak válhat céltáblájává (az ókori sírfeliratoktól a modern hirdetéseken át a terrortámadásokig). Így aztán a „figyelemcélpontokon” — a kifejezés ambivalenciája szerint — egyaránt érthetjük a figyelem által kiszemelt célpontokat és magát a figyelmet is mint gazdasági, politikai vagy egyéb megfontolásból célba vett tárgyat.</p> <p>A tanulmány erre a kettős vetületre próbál rávilágítani. Bevezetésképpen a figyelem idiómáját tárgyalja, kapcsolatát főként a feszülés, a fizetés és a fordulás fogalmával. Aztán a terrorizmus és a teatralitás kérdéskörére tér át, és megpróbálja nyomon követni, miképpen jelenik meg a „figyelemcélpont” kategóriája a vonatkozó kritikai irodalomban, legtöbbször az „erőszakcélpont” ellenpontjaként — mindezt azzal a céllal, hogy kritikai elemzés és talán újragondolás tárgyává tegye figyelem és erőszak viszonyát. Az iméntiekkel szoros összefüggésben a vizsgálat végül arra irányul, miféle erőszak lapulhat a „figyelemrendelés” bármely gesztusában — ami a technika heideggeri tárgyalásához, s e diskurzus kulcsterminusához, a <em>Ge-stell</em>hez vezet.</p> Fogarasi György ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/224 Wed, 14 Sep 2016 11:23:44 +0000 Felhők: a terror és a terrorizmus egy lehetséges viszonya az esztétikához http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/231 <p>A terror(izmus) és az esztétika viszonyának kérdését a szokottnál szélesebb történelmi perspektívában tárgyalja a tanulmány, hiszen az “új” újszerűsége csakis ama háttér előtt értelmezhető megfelelően, amelytől elválni látszik. A terrorizmus és az esztétika fogalmának elemzésén és 9/11 mediatizált megjelenésének vizsgálata során központi témaként bukkan fel valami váratlan: a felhő, pontosabban két meglehetősen különböző felhő, egyfelől Leni Riefestahl <em>Az akarat diadala</em> című filmjének fellegei, melyekből a Nürnbergbe látogató Führer gépe előbukkan, másfelől a World Trade Center ikertornyainak összeomlása nyomán keletkező porfelhő. Az elemzés e felhők pályáját nyomon követve reflektál a terror, a terrorizmus és az esztétika viszonyára.</p> Weber, Samuel ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/231 Thu, 15 Sep 2016 14:13:31 +0000 A történelem transzcendentális illúziója http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/214 <p>Jelen tanulmányban a történelemről alkotott egyoldalú szemléletmódokat vizsgálom, melyek maguk is jellemzően egy-egy történeti korszakhoz köthetők. Az egyoldalúság motivációja a konzisztenciára való törekvés, alapja pedig a történeteket szervező elvek valamelyikének kiemelése és a történelem egyetlen konstitutív alapelvévé tétele. Így lesz az ismétlődő időfázisok szervező elvének egyoldalú használatából az isteni rendnek alárendelt ciklikus történelem, a fejlődés szervező elvének kiemeléséből a teleologikus szubjektumnak alárendelt lineáris történelem, valamint a véletlenszerű történések szervező elvének kizárólagossá tételéből a világ eseményének alárendelt kontingens történelem. A cikkben e három használati módra mutatok példákat, egy-egy korszakhoz kötve jellemző előfordulásukat. Végül arra is reflektálok, hogy az itt kifejtett történelemszemlélet maga milyen konstitutív elvet feltételez.</p> Czétány György ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/214 Wed, 14 Sep 2016 11:20:48 +0000 Locke 'liberális' természeti törvénye http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/190 <p>A 20. század közepe óta John Locke politikai filozófiájának értelmezését az a dichotómia jellemzi, van-e értelme kapcsolatokat keresni az <em>Értekezés az emberi értelemről</em> és a <em>Két értekezés a polgári kormányzatról </em>című művek közt. Locke természeti törvényre vonatkozó doktrínáinak tárgyalásakor pedig ez a divergencia az intellektualizmus és a voluntarizmus közti választási kényszerrel is bővül. Mindkét interpretációs ágazat arra keresi a választ, <em>hogyan</em> ismerik meg és tartják be az emberek a viselkedésüket és az együttélésüket alapvetően meghatározó természeti törvényt. Írásom első részében a természeti törvény és a velünk született eszmék tagadásának kapcsolatát mutatom be, második részében ismertetem a természeti törvény fajtáit és konkrét megnyilvánulásainak változatait, végül rávilágítok a korábbi értelmezési iskolák belső ellentmondásaira.</p> Lehr János ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/190 Wed, 14 Sep 2016 11:20:22 +0000 Leibniz és a jog. Áttekintés az életmű jogi vonatkozásairól, és annak újabb szakirodalmáról http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/218 <p><em>Overview</em>-jellegű tanulmányom egyik célja Leibniz jogtudományi jelentőségének méltatása. A másik célom pedig az, hogy néhány jogi-jogtudományi utalást feltárjak az életműben. A tanulmány hangsúlyait elsősorban a fiatalkori <em>par excellence</em> jogi műveire helyezem. Az életmű többi részét az inkább olyan népszerű Leibniz munkák reprezentálják majd, mint a <em>Monadológia</em> vagy az <em>Újabb értekezés</em>. Mindezekre munkákra a mind eddiginél gazdagabb szakirodalom prizmáján keresztül igyekszem tekinteni. Először tehát bemutatom Leibnizet mint joghallgató és pályakezdő jogászt. Ezután három filozófus interpretációját veszem szemügyre, azt a kérdést nekik szögezve, hogy a filozófiai értelmezés során vajon mennyire vetnek számot Leibniz jogi hátterével. Az ezt követő két pontban először felvázolom Lebniz nem túl markáns, de klasszikus, természetjogászi portréját, majd pedig elvetek egy erőteljes vonalakkal megrajzolt, és kifejezetten rossz, „politikai teológiai” olvasatot. Az áttekintésem lezárásaként az újabb Leibniz-interpretációk közül tallózok, főként azokat előtérbe helyezve, amelyek a fiatalkori írásoknak adnak új, akár a kortárs jogelméletben is használható értelmet.</p> Paksy Máté ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/218 Wed, 14 Sep 2016 11:22:26 +0000 A transzcendentális ideák használata és célja Válasz Czétány György könyvének szólítására http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/229 Kritika Czétány György: <em>A transzcendentális illúzió keletkezése és története. Három szintézis harca egy egységes valóságért (</em>Budapest, L’Harmattan, 2015) című könyvéről. Horváth Zoltán ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/229 Thu, 15 Sep 2016 14:14:37 +0000