KÜLÖNBSÉG http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi hu-HU KÜLÖNBSÉG 1785-7821 A gödeli monadológia (első rész) http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/243 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Kurt Gödel életében a nem-teljességi tételei közreadása után két nevezetes esemény történik: paranoiássá válik, és elkötelezi magát a leibnizi monadológia mellett. „Az elméletem monadológia, benne egy központi monásszal (Istennel). Általános struktúráját tekintve olyan, mint Leibniz monadológiája”, nyilatkozza Gödel a 70-es években, néhány évvel a halála előtt. A paranoiás Gödel ugyanakkor egész életében retteg a rossz aknamunkájától és menekül az ördög elől&nbsp;– a lehetséges világok legjobbikában, Leibniz monadikus univerzumában.&nbsp;A jelen esszé ebben a feszültségi térben kalandozva szegez alapvető rendszertani kérdéseket mind a leibnizi, mind a gödeli monadológiának.</p> </div> Tamás Moldvay ##submission.copyrightStatement## 2018-06-27 2018-06-27 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.243 A gödeli monadológia (második rész) http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/254 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Kurt Gödel életében a nem-teljességi tételei közreadása után két nevezetes esemény történik: paranoiássá válik, és elkötelezi magát a leibnizi monadológia mellett. „Az elméletem monadológia, benne egy központi monásszal (Istennel). Általános struktúráját tekintve olyan, mint Leibniz monadológiája”, nyilatkozza Gödel a 70-es években, néhány évvel a halála előtt. A paranoiás Gödel ugyanakkor egész életében retteg a rossz aknamunkájától és menekül az ördög elől&nbsp;– a lehetséges világok legjobbikában, Leibniz monadikus univerzumában.&nbsp;A jelen esszé ebben a feszültségi térben kalandozva szegez alapvető rendszertani kérdéseket mind a leibnizi, mind a gödeli monadológiának.</p> </div> Tamás Moldvay ##submission.copyrightStatement## 2018-10-25 2018-10-25 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.254 Sponte sua http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/244 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Tengelyi László műveiben a Husserlre, Merleau-Pontyra és követőire alapozott fenomenológia diakritikus módszerével a jelenségeket a tudatban kívánja megragadni és értelmezni. Az értelmezett jelenség az <em>élmény</em> terminust kapja. Az uralhatatlan, spontán – <em>sponte sua –</em> értelemképződésnek Tengelyi a <em>tapasztalat</em> elnevezést adja. A tapasztalat révén valami új keletkezik a tudatban. Ez a történetmondás egy lehetséges modellje is lehet, hiszen az értelemadás gyakran egy történetben lehetséges számunkra, legyen az a történet bármilyen rövid és egyszerű is.</p> <p style="text-align: justify;">Jelen tanulmányban a spontán értelemképződés (tapasztalat) és tematikus értelemadás diakritikus feszültségét Shakespeare <em>Macbeth</em>jének történetmodelljén át mutatjuk be. Macbeth tragédiáját Tengelyi elméletének fényében úgy értelmezzük, hogy a darab során Macbeth voltaképpen ennek a spontánul képződő, hirtelen, kívülről támadó jelenésnek az értelmezésére törekszik, miközben a darab valamiképpen a Vészlények irányítása alatt álló, tényleges cselekménye ezzel állandó, folyamatos veszteségeket felvonultató feszültségben bontakozik ki.</p> </div> Géza Kállay ##submission.copyrightStatement## 2018-06-16 2018-06-16 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.244 A kvantumelmélet nehéz öröksége http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/237 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A tanulmányban megvizsgáljuk Paul Forman, amerikai tudománytörténész híres tézisét, amely szerint a kvantummechanika akauzális megfogalmazásáért elsősorban a 20-as évek weimári Németországának sajátos „spengleri” intellektuális légköre tehető felelőssé, amely ferde szemmel tekintett a természet racionális, mechanisztikus, kauzális és determinisztikus leírására. A tézis illusztrálására a kvantumelméleti szuperpozíció elvét választjuk.</p> </div> <div class="yj6qo">&nbsp;</div> Gábor Szabó ##submission.copyrightStatement## 2018-06-16 2018-06-16 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.237 Thoreau és az organikus kritika egy sajtóvita tükrében http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/235 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A tanulmány Henry David Thoreau (1817–1862) filozófiáját tárgyalja a Thoreau-szakirodalomba általunk bevezetni kívánt organikus kritika mentén. A tanulmány apropója egy 2015 őszén lezajlott sajtóvita, amelyet Kathryn Schulz robbantott ki a New Yorkerben megjelent <em>Pond</em> <em>Scum. Why do we love Henry David Thoreau?</em> c. cikkével. A cikk a hagyományos, negatív előjelű Thoreau-kritikát (amelyet James Russell Lowell és Robert Louis Stevenson neve fémjelez) folytatja, és hipokritának, mizantrópnak és gondolatilag károsnak állítja be az amerikai filozófust. Schulz cikkére számtalan válasz érkezett, a tanulmány ezeket tipizálja, majd összeveti a meglátásokat.</p> <p style="text-align: justify;">Véleményünk szerint, ha az organikus kritika módszerével olvassuk, a thoreau-i gondolkodás tisztába tehető és kivédhetőek a klasszikus vádak. A tanulmány tézise, hogy Thoreau nem normatív jellegű filozófiát folytat, hanem az emberi élet végtelen dinamizmusára emlékezteti elsősorban saját magát, másodsorban fele-barátait.</p> </div> Ferenc Szabó ##submission.copyrightStatement## 2018-06-15 2018-06-15 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.235 A lehetetlen világok legjobb lehetősége – Hibrid Modális Realizmus http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/228 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Tanulmányomban a modalitás metafizikájának legújabb kérdéskörét tárgyalom, nevezetesen a lehetetlen világok létezését és motivációját. Miután áttekintem a szakirodalom legfontosabb álláspontjait, és megoldást kínálok a hibrid modális realizmus egy problémájára, a tanulmányt egy általános dilemma zárja, ami motiválatlanná teszi a lehetetlen világok realista elképzeléseit.</p> </div> Tamás Ádám Tuboly ##submission.copyrightStatement## 2018-06-27 2018-06-27 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.228 Értelem és érzelem: megjegyzések Husserl és Heidegger érzelem-elméletéhez http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/232 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A tanulmányban Edmund Husserl és Martin Heidegger érzelemelméletének bizonyos hasonlóságait és különbségeit szeretném megvizsgálni. Első pillantásra úgy tűnik, hogy Heideggernél az érzelem, illetve a hangoltságként értett hangulat, jóval fontosabb szerepet tölt be, mint Husserlnél. Heideggernél az érzelem, a hangoltság, a gondolkodás és a nyelv mellett, azon egzisztenciális alapmódok közé tartozik, melyek együttesen értelmezik, feltárják az ember számára a világot. A közelebbi vizsgálat azt mutatja, hogy Husserlnél is meghökkentően hasonló funkcióval bír a hangulat – már Heidegger előtt is, a publikálatlan kutatási kéziratokban.</p> <p style="text-align: justify;">Szeretném megmutatni azt a bonyolult utat, amit az érzelmek (illetve a hangulat) felfogása a két szerzőnél bejárt; illetve a két szerző nyomán szeretnék rámutatni arra az alapvető szerepre, amit az érzelem a teoretikus és a teória előtti, hétköznapi tapasztalat szempontjából betölt.</p> </div> Bence Péter Marosán ##submission.copyrightStatement## 2018-06-27 2018-06-27 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.232 Áramlatok és uszadékfák – Schmal Dániel: Az elme filozófiája a kora újkorban. A test-lélek probléma http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/249 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Recenzió&nbsp;Schmal Dániel: <em>Az elme filozófiája a kora újkorban. A test–lélek probléma </em>című könyvéről.<em>&nbsp;</em></p> <p style="text-align: justify;">Schmal Dániel: <em>Az elme filozófiája a kora újkorban. A test–lélek probléma.&nbsp;</em>Budapest, Gondolat Kiadó, 2015.</p> </div> Tóth Olivér István ##submission.copyrightStatement## 2018-06-16 2018-06-16 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.249 Burjánzó implicit előítéleteink – Michael Brownstein – Jennifer Saul (szerk.): Implicit Bias and Philosophy http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/248 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Recenzió&nbsp;Michael Brownstein – Jennifer Saul (szerk.): <em>Implicit Bias and Philosophy</em> című kétkötetes antológiájáról.</p> <p>Brownstein, Michael – Saul, Jennifer (szerk.): <em>Implicit Bias and Philosophy. </em>1. köt.<em> Metaphysics and Epistemology. 2. köt</em>.<em>&nbsp;Moral Responsibility, Structural Injustice, and Ethics</em>. New York, Oxford University Press, 2016.</p> </div> Virág Véber ##submission.copyrightStatement## 2018-06-16 2018-06-16 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.248 „Senki nem lehet fény önmaga számára” – Losoncz Márk: Vakító gépezetek című könyvéről http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/250 <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Recenzió Losoncz Márk <em>Vakító gépezetek</em> című könyvéről.</p> <p style="text-align: justify;">Losoncz Márk: <em>Vakító gépezetek&nbsp;– Filozófiai írások.</em> Forum, Újvidék, 2013.</p> <p style="text-align: justify;">&nbsp;</p> </div> Békefi Dorka ##submission.copyrightStatement## 2018-06-27 2018-06-27 18 1 10.14232/kulonbseg.2018.18.1.250