http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/issue/feed 2018-06-24T14:01:49+00:00 Pavlovits Tamás pavlo@philo.u-szeged.hu Open Journal Systems http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/230 Művészet és praxis 2018-06-19T08:58:29+00:00 Czeglédi András oblomov.andras@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A tematikus szám az európai művészetbölcselet patinás múltra visszatekintő, egyben jelentős kortárs téttel bíró problémájához kapcsolódik: művészet és praxis viszonyán töprengenek el az egyes tanulmányok.</p> <p>E viszony legalább négy lényegi aspektusára világítanak rá a szerzők. Egyfelől a műalkotások ontológiájára, másfelől arra az episztemikus gyakorlatra, amelynek révén műalkotásokat műalkotásokként ismerünk föl, harmadrészt arra a közösségi-társadalmi praxisra, amely egyáltalán műalkotásokat eredményez, s negyedrészt a gyakorló alkotók és a művészi gyakorlat (ön)értelmezésére.</p> </div> 2016-09-15T14:14:07+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/223 Művészet és szeretet, adomány és méreg 2018-06-22T07:48:56+00:00 Pfaller, Robert oblomov.andras@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Pfaller, Robert: <em>Wofür es sich zu leben lohnt. Elemente materialisticher Philosophie</em>. Ford. Weiss János, Frankfurt am Main, Fischer, 2011, 173–184.</p> </div> 2016-09-14T11:23:28+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/222 A műalkotás szükségszerűsége 2018-06-19T09:04:36+00:00 Eged Dalma eged.dalma@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">For Deleuze in <em>What is Philosophy</em> (1991) art is differentiated both from philosophy and science through the concept of the possible. According to Deleuze’s model, all three areas produce alternate possible versions of life, but while philosophy is related to life through virtuality and science through actuality, art is related to life through possibility. Ronald Bogue in his article titled “The Art of the Possible” (2007) expands on Deleuze’s approach and claims that Deleuze’s concept “the possible” is a category on the same level as “the virtual” and “the actual.” The article claims that contrary to Bogue’s view, in art the possible is not so much a feature but rather a condition of art for Deleuze, because in Deleuze’s model art is featured most importantly by necessity. &nbsp;</p> <p>Keywords: Deleuze, philosophy, science, art, the possible, art as necessity&nbsp;</p> </div> 2016-09-14T11:23:08+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/215 Spirituális művészet és hibriditás - Kevert diskurzus a művészettörténetben 2018-06-19T09:07:53+00:00 Váraljai Anna varaljaianna@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Paul Ricoeur Freud interpretációjában a freudi diskurzust kevert diskurzusként fogja fel. Ez a laikus és tudományos elemeket ötvöző diskurzus-forma csak egy fénysugár a századelő emberi tapasztalásra irányuló projektjei között. A megismerési módozatok zavarba ejtő keveredésének vizuális, verbális alkotásokban való manifesztálódása olyan izgalmas, hibrid jelenségeket eredményezett, melyek érdemessé teszik a további vizsgálódásra. A kevert diskurzus fogalmának a szellemtörténeti kutatások során és a művészettörténészi praxisban való alkalmazhatósága új kontextusba helyezi a századelő írott és képi forrásainak egy szegmensét.&nbsp;Tanulmányom célja egyfajta módszertani kísérlet, mely a kevert diskurzus jellegzetességeit hordozó műalkotások bizonyos csoportjának kanonizációját kíséreli meg annak felismerésén keresztül, hogy ezen műalkotások „hibrid jelenségként” a legerősebben megolvashatóak, és jellegzetes sajátosságaikat is ezen felismerés tükrében őrzik meg leginkább.</p> </div> 2016-09-14T11:22:03+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/220 „A fenség ellenben…” Az eksztatikus tapasztalat Pszeudo-Longinosz A fenségesről című művében 2018-06-19T09:12:44+00:00 Konkoly Ágnes konkolyam@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Pszeudo-Longinosz <em>A fenségről</em> című traktátusa a fenségest olyan esztétikai élményként mutatja be, melyben egyesül a meggyőzés józan, és a fenség eksztatikus állapota. Tézisünk, hogy a fenségnek ebben az eksztatikus tapasztalatában a tudás, az etikum és az esztétikum egysége revelál.</p> </div> 2016-09-14T11:22:48+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/227 John Ruskin – az elfelejtett művészetteoretikus 2018-06-19T09:16:37+00:00 Gyenge Zoltán gye@philo.u-szeged.hu <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A tanulmány áttekinti a XIX.sz. egyik&nbsp;– ha nem a&nbsp;– legjelentősebb brit művészetteoretikusának pályaívét és magyarországi recepcióját.</p> <p style="text-align: justify;">Gyenge Zoltán (1962), az SZTE filozófia professzora, tanszékvezető, fő kutatási területe: Kierkegaard, Nietzsche, a német idealizmus (Schelling), művészetfilozófia. Fontosabb könyvei:&nbsp;<em>Schelling </em>(2005),&nbsp;<em>Kierkegaard </em>(2007),&nbsp;<em>A megfordult világ</em> (2012),&nbsp;<em>Kép és mítosz</em> (2014),&nbsp;<em>Emberlétünk határai</em> (2016),&nbsp;<em>Kép és mítosz II. </em>(megj. alatt, 2016).</p> </div> 2016-09-14T11:24:02+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/224 Figyelemcélpontok. Egy idióma viszonya a terrorizmushoz és a technikához 2018-06-19T09:19:30+00:00 Fogarasi György fogarasi@hung.u-szeged.hu <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A figyelem egyfajta célzás, hiszen rátartást, fókuszálást vagy összpontosítást feltételez. Ugyanakkor megcélzott dolog is, ami a figyelemkeresés legkülönfélébb módozatainak válhat céltáblájává (az ókori sírfeliratoktól a modern hirdetéseken át a terrortámadásokig). Így aztán a „figyelemcélpontokon” — a kifejezés ambivalenciája szerint — egyaránt érthetjük a figyelem által kiszemelt célpontokat és magát a figyelmet is mint gazdasági, politikai vagy egyéb megfontolásból célba vett tárgyat.</p> <p>A tanulmány erre a kettős vetületre próbál rávilágítani. Bevezetésképpen a figyelem idiómáját tárgyalja, kapcsolatát főként a feszülés, a fizetés és a fordulás fogalmával. Aztán a terrorizmus és a teatralitás kérdéskörére tér át, és megpróbálja nyomon követni, miképpen jelenik meg a „figyelemcélpont” kategóriája a vonatkozó kritikai irodalomban, legtöbbször az „erőszakcélpont” ellenpontjaként — mindezt azzal a céllal, hogy kritikai elemzés és talán újragondolás tárgyává tegye figyelem és erőszak viszonyát. Az iméntiekkel szoros összefüggésben a vizsgálat végül arra irányul, miféle erőszak lapulhat a „figyelemrendelés” bármely gesztusában — ami a technika heideggeri tárgyalásához, s e diskurzus kulcsterminusához, a <em>Ge-stell</em>hez vezet.</p> </div> 2016-09-14T11:23:44+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/231 Felhők: a terror és a terrorizmus egy lehetséges viszonya az esztétikához 2018-06-19T09:26:24+00:00 Weber, Samuel fogarasi@hung.u-szeged.hu <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A terror(izmus) és az esztétika viszonyának kérdését a szokottnál szélesebb történelmi perspektívában tárgyalja a tanulmány, hiszen az “új” újszerűsége csakis ama háttér előtt értelmezhető megfelelően, amelytől elválni látszik. A terrorizmus és az esztétika fogalmának elemzésén és 9/11 mediatizált megjelenésének vizsgálata során központi témaként bukkan fel valami váratlan: a felhő, pontosabban két meglehetősen különböző felhő, egyfelől Leni Riefestahl <em>Az akarat diadala</em> című filmjének fellegei, melyekből a Nürnbergbe látogató Führer gépe előbukkan, másfelől a World Trade Center ikertornyainak összeomlása nyomán keletkező porfelhő. Az elemzés e felhők pályáját nyomon követve reflektál a terror, a terrorizmus és az esztétika viszonyára.</p> </div> 2016-09-15T14:13:31+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/214 A történelem transzcendentális illúziója 2018-06-19T09:31:29+00:00 Czétány György czetany.gyorgy@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">Jelen tanulmányban a történelemről alkotott egyoldalú szemléletmódokat vizsgálom, melyek maguk is jellemzően egy-egy történeti korszakhoz köthetők. Az egyoldalúság motivációja a konzisztenciára való törekvés, alapja pedig a történeteket szervező elvek valamelyikének kiemelése és a történelem egyetlen konstitutív alapelvévé tétele. Így lesz az ismétlődő időfázisok szervező elvének egyoldalú használatából az isteni rendnek alárendelt ciklikus történelem, a fejlődés szervező elvének kiemeléséből a teleologikus szubjektumnak alárendelt lineáris történelem, valamint a véletlenszerű történések szervező elvének kizárólagossá tételéből a világ eseményének alárendelt kontingens történelem. A cikkben e három használati módra mutatok példákat, egy-egy korszakhoz kötve jellemző előfordulásukat. Végül arra is reflektálok, hogy az itt kifejtett történelemszemlélet maga milyen konstitutív elvet feltételez.</p> </div> 2016-09-14T11:20:48+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/190 Locke 'liberális' természeti törvénye 2018-06-19T09:33:15+00:00 Lehr János lehr.jnos@gmail.com <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;">A 20. század közepe óta John Locke politikai filozófiájának értelmezését az a dichotómia jellemzi, van-e értelme kapcsolatokat keresni az <em>Értekezés az emberi értelemről</em> és a <em>Két értekezés a polgári kormányzatról </em>című művek közt. Locke természeti törvényre vonatkozó doktrínáinak tárgyalásakor pedig ez a divergencia az intellektualizmus és a voluntarizmus közti választási kényszerrel is bővül. Mindkét interpretációs ágazat arra keresi a választ, <em>hogyan</em> ismerik meg és tartják be az emberek a viselkedésüket és az együttélésüket alapvetően meghatározó természeti törvényt. Írásom első részében a természeti törvény és a velünk született eszmék tagadásának kapcsolatát mutatom be, második részében ismertetem a természeti törvény fajtáit és konkrét megnyilvánulásainak változatait, végül rávilágítok a korábbi értelmezési iskolák belső ellentmondásaira.</p> </div> 2016-09-14T11:20:22+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/218 Leibniz és a jog. Áttekintés az életmű jogi vonatkozásairól, és annak újabb szakirodalmáról 2018-06-24T14:01:49+00:00 Paksy Máté mpaksy@ulg.ac.be <div style="text-align: justify;"> <p style="text-align: justify;"><em>Overview</em>-jellegű tanulmányom egyik célja Leibniz jogtudományi jelentőségének méltatása. A másik célom pedig az, hogy néhány jogi-jogtudományi utalást feltárjak az életműben. A tanulmány hangsúlyait elsősorban a fiatalkori <em>par excellence</em> jogi műveire helyezem. Az életmű többi részét az inkább olyan népszerű Leibniz munkák reprezentálják majd, mint a <em>Monadológia</em> vagy az <em>Újabb értekezés</em>.</p> <p style="text-align: justify;">Mindezekre munkákra a mind eddiginél gazdagabb szakirodalom prizmáján keresztül igyekszem tekinteni. Először tehát bemutatom Leibnizet mint joghallgató és pályakezdő jogászt. Ezután három filozófus interpretációját veszem szemügyre, azt a kérdést nekik szögezve, hogy a filozófiai értelmezés során vajon mennyire vetnek számot Leibniz jogi hátterével. Az ezt követő két pontban először felvázolom Lebniz nem túl markáns, de klasszikus, természetjogászi portréját, majd pedig elvetek egy erőteljes vonalakkal megrajzolt, és kifejezetten rossz, „politikai teológiai” olvasatot. Az áttekintésem lezárásaként az újabb Leibniz-interpretációk közül tallózok, főként azokat előtérbe helyezve, amelyek a fiatalkori írásoknak adnak új, akár a kortárs jogelméletben is használható értelmet.</p> </div> 2016-09-14T11:22:26+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/229 A transzcendentális ideák használata és célja Válasz Czétány György könyvének szólítására 2018-06-13T14:07:14+00:00 Horváth Zoltán hozol130@gmail.com <p><em>A transzcendentális ideák használata és célja Válasz Czétány György könyvének szólítására.</em> Budapest, L’Harmattan, 2015. (Recenzió)</p> 2016-09-15T14:14:37+00:00 ##submission.copyrightStatement##